1. Honlap címe   Kisregények

MENÜ

                    Evolúció II.

 

Jon Bad, a Galamb vitorláson, útban Amerika felé, már elég jó állapotban volt. A hajó parancsnoka égett a kíváncsiságtól, de az orvos nem engedte kérdésekkel zaklatni, a teljesen kiszáradt beteget. Végre el érkezett az idő, és a kapitány ki kérdezhette Badot. Főleg az érdekelte, hogy hol van Culing mérnök, és mi az a nagy fém tömeg a parton? Bad, amíg lábadozott, sokat töprenget, hogy mennyit mondhat el. Végül úgy döntött, csak annyit árul el, amennyit muszáj, a többit majd a parancsnokság el mondja, ha akarja. Culing mérnök halálát balesetnek írta le, a gépek  harc közben véletlenül eltaposták, és elektromos áram ütés érte. A hajó kapitánya kételkedett, de úgy tett mintha elfogadná. Pár nap volt még hátra a partra szállásig. Bad, meg próbálta fejben le írni a jelentését, félt papiron hagyni valamit is, nehogy valaki elolvassa. Állandóan az járt a fejében, a parancsnokság mit fog szólni az egészhez? Bár nem volt be avatva szinte semmibe, azt azért tudta, a kisérlet teljes kudarcal végződött. Attól is félt, hogy a csődöt, neki kell bejelenteni. Arról nem is beszélve, hogy senki nem számolt Culing fém fogaival, még maga Culing sem. Ami óriási tervezési hiba volt, egy fém evő gép esetében.

       A lakatlan szigeten a gép szörny ott állt a parton, és a távolodó hajót nézte. A be épített program, már olyan nagy mértékben fejlődött, hogy szinte gondolkodásnak lehetet volna nevezni, már ha egy gép esetében beszélhetünk gondolkodásról. A program szerint állandóan újjabb gépeket kellet építenie, de mivel több fém nem volt a szigeten, így a program tovább lépet. El kezdte le bontani saját magát. A fölösleges hát páncél volt az első. A módosító program, más kihívás hiányában, az elektronikus agy továbbfejlesztésével foglalkozott. Amikor az első, modern, továbbfejlesztett agy elkészült, már terve is volt a gépnek. Elsősorban el kell jutnia a szigetről a száraz földre. Ehez, valamilyen hajtóműre lesz szüksége. A programjában nem szerepelt ilyesmi, de a módosító már tervezett, sorba vette a lehetőségeket. A leg egyszerűbb módon, vízi úton lehetett el jutni a leg közelebbi szárazföldre. Mivel a programja úgy volt meg szerkesztve, hogy mindig tanuljon, így már rá jött, hogy rejtőzködnie kell. Tehát olyan szerkezetté kell át alakítania magát, mint az a hajó, amely az embert el vitte. Csak egy hajtóművel ellátott csónak jöhetett számításba. Így feltünés nélkül a szárazföldre érhet. Az elektronikus agy, már olyan kombinációs kézséggel rendelkezett hogy ki találta, ha Bad, a megmaradt ember el jut oda, ahol a sorsáról döntenek, abból baj lesz. Ugyan a programja szerint csak két ember létezett, Culing, és Bad. (De a program figyelmeztette lehetnek még mások is.) Ők, mint a programja részei, úgy szerepeltek. Ezért úgy kell álcáznia magát, hogy ne fedezzék fel. Erre egy közeli sziget barlangja volt a leg megfelelőbb. Napok alatt be fejezte a külső borítás le bontását, és egy használható csónakot épített több próbálkozás után. A minta a vitorlás volt, mert még más vízi járművet nem látott. Ahogy elkészült, azonnal el indult a vitorlás után. Közben az érzékelői állandóan fém után kutattak. Nagyon sok fémet talált a tenger fenekén, de a program a biztonságot helyezte elötérbe, és haladt a sziget felé. Pár nap múlva a szárazföldre ért, szerencséjére nem volt vihar, és éjszaka érkezett a szigetre. Volt ideje búvóhelyet keresni. A módosító programja állandóan működött, de csak az elektronikus agyat tudta tökéletesíteni, más lehetősége nem volt. A szigeten, ahol partra ért, egy halász kolónia tengette életét. Hegyes, völgyes kis sziget volt, szép, mert a turisták még nem fedezték fel. A szigeten lévő hegy gyomrában sok, és sokféle fém volt, vulkanikus eredetű  hegy lévén. A gép feltérképezett mindent. Agya már annyira fejlett volt, hogy jövő képet is tudott alkotni. Így hát tudta, hogy Bad, a túlélő ember, mindent el fog mondani a szigeten történtekről, és őt keresni fogják. Ha ugyan nem keresik máris. Ezért fontos, hogy jelenlegi tartózkodási helyéről ne szerezzenek tudomást. Ezért be ásta magát a hegy egyik barlangjának oldalába, így könnyen ki jöhetet ha kell, de rejtve volt a fémkeresők elől. Biztos volt benne, hogy ilyen módon próbálnak a nyomára akadni. Közben folytatta az elektronikus agy továbbfejlesztését. A tevékenysége arra irányult, hogy egy repülő szerkezetet építsen. A fejlet agy, már vette a rádió hullámokat. Culing, ekkora változást álmodni sem mert volna. A gép most nem saját maga lemásolását tartotta fontosnak, hanem a túlélést. Mivel a rádió hullámokat meg fejtette, értesült a föld körüli bolygókról is, így a Mars-ról is. Fő feladatul tűzte ki, hogy úgy alakítsa át magát, hogy el tudja hagyni a földet, és a Mars-ra repüljön. Ugyanis ott volt a legtöbb vas a környező bolygók közül. Ehez az átalakításhoz fel kell használnia a sziget nyersanyagát, de lehetőleg észrevétlenül.

       Közben Galamb, a vitorlás, megérkezett a szárazföldre. A hajó kapitánya rádión már közölte amit megtudott, és a hadseregtől már a kikötőben várta a fogadó bizotság. Badot gépkocsiba ültették, és a parancsnokságra vitték, a hajó teljes legénységét egy másik alakulat hallgatta ki, mindenről jegyzőkönyvet vettek fel, és titoktartásra köteleztek mindenkit. A parancsnokságon Bad mindenről be számolt, ami a szigeten történt, a beszámoló után szinte pánik tört ki, a támaszponton. A parancsnok, két bombázót küldött a szigetre, hogy semmisítsék meg a robotot. Az igazi pánik akkor kezdődőtt, amikor kiderült, a sziget üres! A gép eltünt!   A parancsnok, fémkeresővel ellátot repülők, helikopterek, és hajók sergét küldte a szigetre, Akik egyre táguló körben vizsgálták át a tengert. A támaszponton egyre nagyobb lett a káosz, mert a gépet nem találták. A nagy nyüzsgés a sajtónak is feltűnt, mindenkit, akin egyenruha volt, meg állítottak és interjút kértek. A parancsnok össze hívta a válság stábot. Először egymásra mutogattak, felelőst kerestek, de végül belátták, mind felelősek a történtekért. Egyhangúan szavazták meg a kisérlet le folytatását. Végül döntöttek. Az igazi felelős, Culing, halott, a gép eltünt, kénytelenek az eseményt jelenteni az elnöknek.  

       A gépszörny, a barlangban fejlesztette tovább az agyát. Ha elkészült egy újabb változat, párhuzamosan rá kötötte a működőre, s mikor mindkét agy működött, a régit le kapcsolta, és azt fejlesztette tovább. Ez a fejlesztés nem volt igazi. A gép, csak a Culing általbe programozott dolgokat tudta. A kezdetleges agy csak azt volt képes tenni, le másolni önmagát, és módosításokat elvégezni. Az embereket, növényeket nem ismerte, számára nem léteztek, Culingon, és Badon kívül. A programja csak azt írta elő, hogy minél több, és jobb utódot állítson elő. Most, hogy kényszer helyzetbe került, módosítania kellet a tudatát. A kívülröl jövő információkat használta fel, evvel tágította az agy ismereteinek korlátját. De mivel fogalma sem volt, és nem is lehetett, a gondolkodásról, ami csak szerves aggyal képzelhető el, így csak azt tudta érzékelni, hogy keresik. A kereső kör, a szigettől egyre szélesebb körben gyűrűzött, és nemsokára a menedéket nyújtó szigetig ért el. Eddig senki nem látta, ő, nem tett semmit, hogy felfedezzék. A szigetlakók a barlangba jártak, titokban az ősi Isteneket imádni. A gép már töbször látta őket táncolni, énekelni, és látott rajtuk egy fémet, amely miatt majdnem el árulta magát! Ez a fém, az urán volt.

Az elektronikus agy, ha jól van beállítva, jól müködik. A gép agya pedig nagyon jól volt beállítva. Így hát, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, egyre több információval rendelkezett. Lassan kialakult egy terv. A szigetlakók, élték a mindennapjaikat. Az évszakhoz képest, nagyon jó idő volt, a halászok rekord fogásokkal tértek vissza, és egy hírrel! A katonaság nagy erőkkel keres valamit. A vízen lévő hajókat is megállították, ki kérdezték a halászokat, hogy láttak e valami furcsa lényt, a közelükben. Persze senki nem látott semmit. De a gép erről is tudomást szerzett, és úgy döntött, elkezdi az át építést, egy repülő szerkezetté alakítja át magát.

    Közben Amerikában, a katonai támaszponton forró volt a hangulat. Gordon admirális kihallgatást kért az elnöktől, hogy tájékoztassa a történtekről. Az elnök azonnal vizsgálatot rendelt el, utasítást adott a gép azonnali előkerítésére, amelyhez minden rendelkezésre álló erőt be kell vetni. A sajtó felé semmilyen információ nem juthat. Az ujságírókat, majd az elnök szóvivője le szereli. A támaszponton több magasrangú tisztet nyúgdíjaztak, és volt akit más beosztásba helyeztek.

Az új parancsnoknak főt a feje, szinte semmi információ, vagy leírás nem volt a gépről. Csak annyit tudtak róla, hogy önmagát reprodukálja, újra és újra. Igy aztán az új parancsnok úgy képzelte el, hogy több száz gép van valahol, csak meg kell találnia. Nem fogadta el Bad magyarázatát, hogy csak egy nagy gép van. A módosító programra csak legyintett, nem tudta elképzelni, hogy egy gép gondolkodjon. Persze nem is gondolkodott, csak követte a programot. Az új parancsnok Smit, személyesen ment a szigetre, nyomozni. Kiásatta Culing tetemét, meg vizsgálták, de az eredmény nem tetszett Smit-nek. Az orvosszakértő szerint elektromos áram végzett a tudóssal.

Ez megeggyezett a jelentésben le írtakkal. Smit, titokban abban reménykedett hogy Culingal Bad végzett, és a gépet eladta egy terrorista szervezetnek. de úgy tűnik a történet igaz, egy gép ölte meg a mérnököt. Már csak azt kellett el hinni, vagy elképzelni, hogy a sok gépből, csak egy hatalmas gép lett! Ha ez valóban így van, hová tűnhetett? Fém keresők százaival vizsgálták át a tengert, szinte centiméterenként, sok fém roncsot találtak, de a gép nem volt köztük. Smit ekkor úgy gondolta, hogy a gép nem mehetet be a vízbe, hogy a tenger fenekén menjen tovább, mert ha valóban elektromossággal működik, zárlatot kapott volna. Akkor viszont it kellene lennie a part közelében. Csak egy magyarázatot talált. Valakik megtalálták, és el vitték. Azonnal kémek százait küldték szét a világba, főleg a terrorizmusukról ismert országokba. Hivatalos keresést nem lehetett kezdeni, mert fogalmuk sem volt, hogy mit keresnek. Csak abban reménykedtek hogy valahol valaki látott, vagy hallott valamit, ami nem szokványos. A keresés közben eljutottak a kis halász szigetre is. De a fémkeresőikkel nem mentek semmire. Pár nap alatt át kutatták a szigetet, de csak azt állapították meg, hogy a szigetlakók valamilyen betegségben szenvednek. Sok lakónál bőrbetegséget, daganatokat találtak. Ez, láthatólag nem jelentett gondot a szigetlakóknak, ősidők óta így volt. Az is feltünt nekik, hogy valamilyen fém dísz van a nyakukban, mely napot ábrázol. Az urán sugárzását bemérték, de amióta lakott a sziget, mindig ennyi volt. Plusz sugárzást nem tapasztaltak. A doktor jelentést írt a sugárbetegségről, de kiderült, már régen tudtak róla. A szigetlakókat át akarták költöztetni, de ők nem akarták elhagyni a szigetüket. Most egy nemzetközi segítő csoport próbálkozik jobb belátásra bírni őket. Szinte lépésről lépésre át kutatták a szigetet. A gép szerencséjére éppen szertartást végeztek a barlangban a szigetlakók, így, hogy ne zavarjanak, csak felületesen néztek szét. A gép, a rejtekhelyén meghúzódva figyelt. Az elsődleges program, amit még Culing épített, már rég túllépte önmagát. Senki nem tudja mi lesz, ha egy elektronikus agy elkezdi fejleszteni őnmagát. Culing programja már nem is hasonlított arra,

amit ő elképzelt. A módosító program mit hozhat ki a gépből, arról senkinek sem volt még elképzelése sem. Az, hogy a gép elért erre a szintre, és már tervet is tudott készíteni, Culingot nagyon fel lelkesítette volna. A gép, amikor felfedezte a szigetlakók nyakában az urán ércet, csak evvel kezdett foglalkozni. A kívülről jövő információk alapján meg tudta, a rejtekeként szolgáló sziget partjaitól nem messze, a hadsereg egy repülőgép roncsait találta meg. Búvárok sokasága merült le, azt hitték a gép az. De amikor ki emelték, látták hogy csak egy háborús sugárhajtású gép roncsa. A partra vitték, és ott hagyták. A hadsereg számára nem volt érdekes. De a gép még azon az éjszakán meg kezdte a repülőgép átvizsgálását. Első sorban az aeródinamika érdekelte. A repülő minden részét át vizsgálta, meg állapította hogy hogyan, és miért tud repülni. A második ami érdekelte, hogy mi hajtja repülés közben. Ez volt számára a legfontossabb. Amit megállapított, azt kezdte összevetni azzal, amit az urániumról megtudott. Feledatul adta az agy az egyik részének, az elemzést. Ehez még több agyat lellett készítenie, amiket összekötött, és igy sokkal nagyobb kapacitással rendelkezett a terv elkészítéséhez. Az űrutazáshoz olyan hajtóművet kell építenie, amely szilárd hajtóanyaggal működik. Ehez kell az urán, annak segítségével képzelte el a hajtóművet. A rádió hullámok útján, több olyan elképzelést is talált, amely nukleáris energia felhasználását tette lehetővé. Mivel a sziget fém készletét már korábban feltérképezte, tudta hogy itt, helyben nem tudja megépíteni az űrben is repülni képes szerkezetet. Mindenképpen el kell jutnia Amerikába. Tervet kell készítenie, hogy mivé alakítsa át magát, hogy ne legyen feltűnő, és simán átrepülhesse az óceánt. A parton talált repülőgép lett a minta. A gépszörny, szinte teljesen vasból volt, úgy 70 százalékban. A talált repülőgép, alumínium, ebből kellet egy repülő szerkezetet összehoznia.

Egy hatalmas vastömeg levegőbe emelése, nagy kihívás volt egy olyan elektronikus agynak, amely még sosem látott hajtóművet. Az a kis villanymotor, amely akkor hajtotta csónakká alakított testét, nem volt mérvadó. A gép agya folyamatosan ujjabb adatokat kereset a repülésről, a rádió hullámok segítségével.

   Ezalatt a támaszponton Badot, majdnem darabokra szedték. Még hazugság vizsgálatot, és hipnózist is végeztek rajta, hogy többet tudjanak meg a kisérlet lefolyásáról. De csak amit már elmondott, azt ismételte állandóan. Smit, az uj parancsnok szinte tombolt, kénytelen volt jelenteni az elnöknek, hogy a gép, amiről fogalmuk sem volt hogy micsoda, eltünt. A több száz kém sem tudott semmilyen információt felkutatni. A csőd teljes volt. Az elnök behívatta a tagállamok védelmi minisztereit megbeszélésre. Most volt az első tájékoztató a történtekről. A védelmi miniszterek meg voltak döbbenve a hallottaktól. Az elnök szavai vésztjóslóan csengtek: Uraim, nem tudjuk mivel állunk szemben, nem tudjuk mire képes, nem tudjuk mit akar, és nem tudjuk hogy hol van. Ha valakinek van valami ötlete, szóljon. Az egyik miniszter felált, csak egy ötlet, mondta, ha eddig nem találták meg, és nem is látta senki, biztos hogy létezik még? Lehet hogy megsemmisült, és már nincs is fenyegetés, ha egyáltalán tudott volna ártani nekünk. Az elnök ki jelentette, hogy hisz a vizsgálatokban, mellyek a legmesszebbmenőkig feltártak mindent. Szerinte a gép működik, csak át alakította magát. De hogy milyen formációt kell keresni, arról senkinek sem volt fogalma.  

       A szigeten épp hajnalodott, az ég tele volt csillaggal, a hold nemrég bukott le, lassan elmerült a tengerben. A nap még nem kelt fel, csak gyönyörű rózsaszínre festette az ég alját, jelezve, hogy közeledik az új nap. A hullámok csendesen öntötték el a partot, hoztak egy kis homokot, és vísszafele víttek egy kis homokot. Őrök körförgás ez a természetben, rombol, és épít. A gép kijött a rejtekéből, lement a partra. Megint a hadsereg által felhozott, és a parton hagyott repülőgépet vizsgálta. Most csak a hajtóművek érdekelték. Kiszámította a saját tömegét, az alumínium géphez viszonyítva. Erre azért volt szüksége, hogy megtudja mekkora fesztávú szárnyakra lesz szüksége. Mint tudjuk a növények, és az emberek, számára nem léteztek. Nem volt a programjában semmi, ami utalt volna ilyen létformákra.

    Így történt meg, hogy egy gyönyörő hajnalon, mikor a nap még csak kukucskált a tenger lágyan hullámzó vize alól, egy fiatal szerelmes pár jött le a partra romantikázni. Beszélgettek, hogy milyen jó lenne elhagyni a szigetet, Amerikában új életet kezdeni, de mindig oda jutottak, hogy pénz nélkül sehová sem mehetnek. A gépszörny épp a repülőt vizsgálta, látta őket de mivel sem rádió, sem más jelet nem fogot, nem foglalkozott velük. Számára nem léteztek. A két fiatal, mikor meglátta a monstrumot, azonnal tudták, ez az amit a hadsereg keres! Rögtön a nagy pénzjutalom jutott az eszükbe, és már látták magukat Amerikába utazni. Rohantak a falu elöljárójához, elmondták mit találtak. Az elöljáró hitetlenkedve hallgatta őket, majd ő is lement a partra hogy személyesen győződjön meg a dologról. De a gép már nem volt ott, csak a nyomai a homokban. A nyomok világosan mutatták, merre távozott. A furcsa, emberéhez nem hasonlító nyomok a hegy felé vezettek. Követték a nyomokat a barlang bejáratáig, de ott az elöljáró megált. Nem mehetünk be, mondta, nem tudjuk mi vár nánk odabent. Szólunk a hadseregnek. De hogyan? Kérdezte a fiatalember. A rádiónk elromlott! Két hét múlva jön az árus hajója, neki van rádiója, majd avval üzenünk. Addig ide ne jöjjön senki!

Visszatértek a faluba, az elöljáró elmondta mi történt, és megtiltotta hogy a barlangot megközelítsék. A  gép persze erről semmit sem tudott, és nem is érdekelte volna, ha tudomására jut valahogy. A környékről semmilyen rádiójel nem volt fogható, így az építő programot aktiválta. A repülőgépről le szerelt mindent ami az átalakításhoz kellett, és a hegy lejtős oldalán kezdte el az építést. Eleinte csak az üzemanyag okozott gondot, de később felfedezte a hajók tartalék olajtartályait, igy ez is megoldódott. 

Smit parancsnok jelentette az elnöknek, hogy a gép előkerítese nem járt sikerrel. Egyúttal ismertette azt a feltevést, hogy a gép már nem is létezik. De hogy a roncsai miért nem kerültek elő, arra nem tudott válaszolni. A szét küldött kémek sem tudtak semmilyen informácíót összeszedni. A válságstáb ismét összeült tanácskozni.

A sziget felé egy vihar közeledet, az erősödő szélben a pálmák méltósáteljesen bólogattak. A hajókat a partra vontatták, az elöljáró bosszankodott, az árus késni fog. A szigetlakók minden készlete kifogyóban volt, nem volt tartalékuk semmiből, az árus mindig időben itt volt. A gép az egészből csak annyit érzékelt, hogy kevesebb a napsütés. De gondot az építésben nem okozott. A gép éjel-nappal az átalakításon dolgozott. Elöször a két szárnyat készítette el, olyan távol egymástól, hogy a repülő testé átépített teste pont közé fért, és össze kapcsolta magát a szárnyakkal. A szárnyakba már korábban be töltötte a hajók üzemanyagát. Számításai szerint a szárazföldön kinézett területig elég lesz. Csak egy hajtóművet szerelt fel, úgy számolta hogy elég tolóerővel fog szolgálni. A vihar nem késleltette a munkáját, és a tilalom miatt a szigetlakók sem jártak arra, így nem tudták hogy már átalakította magát repülőgéppé. Csak éjszakánként vettek észre fény felvillanásokat a hegy mögül, amit nem tudtak megmagyarázni, így azt gondolták, ( helyesen ) hogy a gépszörnytől ered. Azon az éjszakán, melynek reggelére az árus hajójának meg kellett érkezni, a gép készen volt. Számításai pontosak voltak, így a hegy lejtőjén simán fel tudott szállni. Rögtön az előre megtervezett irányba fordúlt, és repült a szárazföld felé. Reggelre az árus megérkezett, a szigetlakók ott tolongtak a parton, egymás szavába vágva mondták a megdöbbentő hírt. Végül az elöljáró csendre intette a népet, és ő maga sorolta el a különös történéseket. A gép felfedezésétől, az olaj eltünéséig, mindent. Az árus már hallott róla hogy a hadsereg nagyon keres valamit, most rádöbbent hogy mekkora szerencséje van. Ha ez az a valami amit kerenek, akkor nagy jutalmat kaphat. Azonnal rohant a rádióhoz, és hívta a parti örséget, és jelentette a szigeten tapasztaltakat. A parti örség azonnal riasztotta a katonaságot, perceken belül tíz helikopter indult kommandósokkal a fedélzetén, a szigetre. Smit parancsnok azonnal hírzárlatot rendelt el, és be rendelte a szigetet átvizsgáló egység parancsnokát. közben a helikopterek le szálltak a szigeten, a kommandósok aknavetőkkel felszerelve rohantak a hegy felé. Fel is fedezték a nyomokat, a rejtekhelyet, és a felszáló pályát. De a gép már nem volt ott. A helikopterek visszatértek a bázisra, és jelentést tettek Smit parancsnoknak. Smit örjöngött, a szigetet átvizsgáló egység parancsnokát le tartóztatták.  Ő ismét kihalgatást kért az elnöktől, és beszámolt az ujjabb kudarcról, és egyben beadta a felmondását. A gép simán megérkezett a kiszemelt homok dombos partvidékre, két domb közt landolt, így takarásban volt. Csak felűről fedezhették fel. Elkezdett egy álcán dolgozni, és közben a második terv kidolgozásán. A második terv, a föld elhagyása, és a Mars elérése volt.

Vége a második résznek.

Asztali nézet