1. Honlap címe   Kisregények

                    Evolúció V.

A gép, a holdról szépen, simán felemelkedett. Két kilóméter magasságban, nagyobb fokozatra állította a hajtóművét, és egy fordulatott tett a hold körül, ettől egy kis lendületet kapott, és neki indult útjának végcélja felé. A Mars volt a cél, vagy a két holdja közül az egyik, mivel ott volt a legtöbb fém. Az ő fő célja, létezésének értelme az volt, hogy minnél több kis robotot hozzon létre. Ez volt az alapprogram, de ezt a módosítóprogram időnként a helyzetnek megfelelően felűlírta. De ha eljut a marsra, vagy valamelyik holdjára, ott már nem állhat semmi az útjába. A földön ment minden a maga útján. Az egész világ kivirult, olyan technológiák születtek, mellyek megváltoztattak mindent. Az olaj és a szén felhasználása megszünt. A kezdeti napkollektorokat felváltották az űrben elhelyezett fényvevők, ők, mint a rádió hullámokat, úgy küldték a földre az energiát. Volt egy vevő állomás, itt transzformátorokon keresztül jutott el a föld összes vezetékébe az elektromos áram. Az egész világ egy hálózaton volt, és a nap által termelt áram ingyen volt. Sem fűtésért, sem világításért nem kellett fizetni többé senkinek. Az autók is már mind másképp működtek, mint régen. Először a hidrogén hajtású autók voltak a menők, ezek vízzel működtek. Elektrolízis útján a vizet hidrogénre, és oxigénre bontották. Az autóba csak kenőolaj kellett, ami természetes anyag volt. A napenergia fejlődésével egy jobb megoldás jött létre. Az autók, úgy mint a földi napenergia vevők, sugárzás útján kapták az energiát, hasonlóan a rádió sugárzáshoz. A vevő az autóba volt be építve, és annyi energiát vett fel, amennyire szüksége volt. A gép, már a Mars körűli pályán keringett, kereste a leg megfelelőbb leszállási helyet. Ugyanis először a marson akart egy támaszpontot kiépíteni, majd onnan indul a holdak felderítésére. Gépnél nem beszélhetünk tudatról, de neki mintha egy program halvány emléke lett volna a memóriájában. Ez jött elő idönként, és mintha utasította volna hogy így tegyen. Az északi féltekén volt egy kissebb dombokkal tarkított síkság, itt volt a legtöbb fém a környéken, és a gép itt szállt le, és azonnal a felderítéshez kezdett. Legelősször vizet kellett találnia, az akumlátorok feltőltéséhez. Az első szigeten rájött, akumlátor nélkül sötétben halott a gép. Felszini víz nem volt, de a hömérséklet különbség miatt regeteg pára csapódott le, ezt akarta felfogni. Az egyik napelem üvegfelületét használta fel, a napelemről lefolyó vizet egy fém hordóba gyüjtötte, más edénye nem volt. Így biztosítva volt a kis gépek víz ellátása. A sarkokon, és a magas hegycsúcsokon is talált jeget, szükség esetén azt is fel tudja majd használni. A holdon használt kis repülőket, itt a marson is tudta használni, azok szorgalmasan kutattak, keresték a legjobb érc lelőhelyeket. A holdon is használt bányász robotok már munkába is álltak. A módosító program, a felderítőktöl kapott adatok alapján, úgy módosította a következő generációt, hogy nagyobb ásási kapacitásuk legyen, és követ is képesek legyenek törni. A kis robotok gyártása be indult, és a nagy gép is kezdte átalakítani magát, kissebb lett, járni tudott, de a fő funkciója az agyak tárolása és karbantartása volt, és a kapcsolattartás a többi robottal. A módosító programnak feladatul adta, hogy mérje be a holdak mozgását , a marstól való távolságukat, és tervezze meg az oda utazást kis kutató hajókkal. A földön, a mérnök csapat amely megjárta a holdat, tovább gondolkodott. Próbálták a gépet megérteni. Megint elővették Bad történetét, és ott volt le írva, hogy mi a gép egyetlen célja. Felhasználni minden fémet. A földön erre nem kerülhetet sor, mint ahogy a holdon sem. A földön, az állandó fenyegetetség, a holdon, az aránylag közeliség, és a kevés fém lehetett az ok. Próbálták kitalálni hová mehetett, és hogyan. A holdon készült film felvételeket ujra át vizsgálták, és összevetették egy korábbi felvétellel. Az egyik mérnöknek feltűnt valami, egy szikla hiányzott! Kinagyították a képet, ugyanaz a rész volt, csak az uj felvételen nem volt szikla, csak egy törmelékmező. Próbálták kitalálni hogy mi történhetett, talán a gép törte össze? Ez nem volt valószinű, mert kevés fémet tartalmazott. Akkor hát mi történt? Egy meteor találta el? Ennek is kicsi volt a valószinüsége, kráter maradt volna utánna. Részletes jelentést írtak a parancsnokságnak, és egyben engedélyt kértek egy ujjabb Hold utazásra. Szerettek volna mindent tisztázni, és végre befejezettnek tekinteni az ügyet. A parancsnok beszámolt a fejleményekről a miniszterelnöknek. A parlament a következő üllésen megvitatta, és jóvá hagyta a repülést. Ők is úgy gondolták, az egész világot megnyugtatja, ha végre biztosat tudnak, és le zárhatják az ügyet. Az űrhajó, az előző utazásból még meg volt, csak fel kellett tölteni. A személyzet is meg volt, az előző csapat repült ujra. A világ annyira jól működött, hogy már-már unalmas volt. Ez a hír egy kicsit feldobta a hangulatot. A világon mindenütt kivetítőket helyeztek el a köztereken, és élőben közvetítették a felszállást, és majd a kutatást is a holdon. A nép elégedett volt, a fiatalok boldogak. Csak a régi pénzmágusok, a bankárok, és más háborús uszítók nem nyughattak. Ők nem érezték jól magukat, ugyanis nekik is dolgozni kellett, de nem ők választottak munkát, hanem kijelölték számukra. A munkát elválalni kötelező volt. Ez a csoport kezdett összeesküvést tervezni a jelenlegi világ rend ellen. Próbáltak a nép körében híveket toborozni, de ez nem járt sikerrel. Napok alatt lebuktatták őket, és börtönbe kerültek. Még a legalacsonyabb szinten élők is gazdagok voltak a régi világ életszinvonalához képest, és még véletlenül sem akarták hogy a régi rendszer vissza térjen.  A világ népe érdeklődéssel nézte a kivetítőket, nekik ez normális volt. Volt aki már olvasott a régi dolgokról, de volt aki csak most értesült róla. Még mindig voltak népcsoportok, akik nagyon távol voltak, és nem értesültek minden eseményről. A lényeg az volt, hogy az egész föld azt akarta, hogy keressék meg a gépet. Ha a marsra, vagy máshova kell menni, akkor menjünk utánna! Ez volt a nép akarata. A holdon járt mérnök csapat  nagy felfedezést tett, a filmek tanulmányozása közben rájöttek hogy a sziklák, egy bizonyos szögből borultak a talajra. Ez kizárta hogy meteor, vagy valami más döntötte le a sziklát. Ha a holdra érnek ezt is meg fogják vizsgálni. Mert az gyanús volt, hogy csak egy határozott irányba dőlt a szikla. Ez okot adott a feltételezésre, hogy szándékosan dűtötték el a szikát. Valószínű, a gép rendezte így, hogy eltakarjon valamit. Ha az elmélet igaz, akkor ez lehet a felszállás helye, ahonnan a gép elhagyta a holdat. Az űrhajó készen állt, szinte az egész világ a képernyőket figyelte. Várták az űrhajó indulását, voltak akik fogadásokat kötöttek, hogy meg találják e a felszállás helyét, és ki derül e hogy innen hová ment. Nagyon sokan, akik figyelemmel kisérték a történéseket, úgy vélték, hogy a Mars valamelyik holdja a célpont. Főleg az egyik, a Deimos volt a többség szerint a cél. Hogy miért, azt nem lehetett tudni. Végül eljött a Föld-Hold összeállás, azaz alegkissebb távolság a Föld, és a holdja közt. Az űrhajó elindult, és simán felszállt. Az a pár nap, ami eltelt az utazással, szinte semmiségnek tűnt. Ugyanott landolt az űrhajó ahol előző alkalomkor. Ugyan az a két űrhajós szállt ki, mint előző alkalommal. Elindultak a törmelék mező felé, és elkezdték feltakaratíani a törmeléket. Ahogy haladtak, úgy tűnt egyre nyilvánvalóbnak, hogy ott történt valami. Égés nyomok tüntek fel, és ez azt bizonyította, hogy innen valami felszállt. A törmelék átvizsgáláskor, bizonyítékot találtak a robbantásra. Ugyan olyan alkatrészeket találtak, mint a Föld elhagyásakor felrobbant robotok romjai között. Ezzel be bizonyosodott, hogy a gép megtévesztette a Föld lakókat. Épített egy űrhajót és elhagyta a holdat. Ez természetesen nem volt titok a világ előtt, minden ami történt, már csak érdekesség volt. Nem sokan törődtek vele igazából, mert tudták a gép nem jelent veszélyt senkinek.  Az emberek már nem tudták, ha tudták egyáltalán, hogy mi az ami ezt a gépet működteti, és azt sem hogy miért. Sok évvel ezelőtt téma volt, sokat beszéltek róla, de mivel minden nyilvános volt, lassan kihunyt az érdeklődés. Hiába volt a tájékoztatás, már nem sok embert érdekelt. De most hogy újra hajó repült a holdra, szinte mindenki érdeklődését felkeltette. A holdon a mérnökcsapat arra a megállapításra jutott, amit már régebben is feltételeztek, hogy a gép a Mars felé vette az útját. Figyelembe véve a környező bolygókat ebben a naprendszerben, csak a Mars, vagy a holdjai jöhettek számításba. Azt képtelenségnek tartották, hogy elhagyta a naprendszert. A marsnak két holdja van, a Deimos, és a Phobos. Evvel a két holdal, mióta felfedezték őket , bajok vannak. Az elsőnek felfedezett Deimos, azaz félelem, 23478- kilóméter távolságban köröz a mars körül, majdnem olyan gyorsan forog mint a Mars. Ez nagyon hasonlít a földi műholdak pályájára, szinte ugyanazon a ponton van mindig, a Mars fölött. Ez még nem is olyan érdekes mint a társa! A Phobos, azaz iszonyat, oly észvesztő sebességgel száguld, hogy háromszor kerüli meg a marsot, egy marsi nap alatt. Ezek a holdak  már okoztak fejtörést a földi tudósoknak, és most ismét képbe kerültek. Sok elmélet volt arról, hogy valamelyik, vagy minkét hold mesterséges, vagy más csillagrendszerből való. A tömegük, a forgási sebességük nem szokványos a mi naprendszerünkben. Az egyik túl közel kering a marshoz, és a tömege nem indokolja a pályáját. Naprendszerünk szabályai szerint, ki kellene repülnie a világürbe. Most ismét előkerült az az elmélet, hátha a gép is földönkívüli? És nem a marsra, hanem valamelyik holdra ment vissza? Lehet hogy valóban léteznek földönkívüliek, és Culing mérnököt használták fel, hogy a földet gyarmatosítsák. Csak hiba csúszott a számításba. Culing nem úgy alkotta meg a kis gépeket, ahogy azt a földönkívüliek utasításba adták neki. Lehet hipnózis útján próbálták felhasználni a céljaikhoz, de lehet Culing pszihéje erősebb volt mint gondolták, és a kapott információkat másra akarta felhasználni, mint ahogy az utasításban szerepelt. Utólag átgondolva a történéseket, egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a gép alapja nem földi tervezés eredménye. Az első agy, mely módosító programmal rendelkezett, még mindig nagy talány volt. A mérnököknek még hasonlót sem sikerült összeállítani. A mérnök csoport össze ült, és kimerítő jelentést állított össze, és adott le a parancsnokságnak. Ebben szerepelt egy feltételezés, a földön kívüliek el akarják foglalni a földet, és úgy gondolták, hogy egy földi tudós agyának befolyásolásával megoldható. Betáplálták a megfelelő tudást, és az utasításokat, és azt hitték ezzel kész. De a történtek arra utalnak, hogy Culing nem került teljesen az idegenek hatalmába. A kapott tudás alapján előállította az első kis robotot, de a gép célját másképp programozta be. Nem a föld elpusztítása lett a célja, nagyobb tervei voltak. Ha a gép működik, akkor ő lehet a világ ura! De mivel nem az eredeti programot használta, hanem a saját maga által át írtat, nem tudta mi várható. Ezért volt az első sziget a főpróba helyszine. És ami ott történt, az volt az igazi katasztrófa. Sajnos Culing meghalt, és többé a gépet nem lehetett kontrolálni. Ha Culing életben marad, lehet ő sem tudott volna be avatkozni. Ez már nem derül ki soha. A jelentést le adták, és várták az utasítást. Közben folytatták a kutatást a két hold mibenlétéről. Kérték, indítsanak expedíciót a holdakra, hogy fel tudják mérni őket. Érdekes volt a két hold neve. Akkor adták nekik amikor felfedezték őket, és még semmit sem tudtak róluk. Valóban semmit sem tudtak róluk? Mindenesetre érdekes, hogy ilyen hátborzongató nevet adnak két ismeretlen égitestnek. A mérnök csapat a holdakról próbált meg tudni minnél többet. Azt már tudták hogy a Phobos, rettentő gyorsan forog, elgondolkodtató, honnan kapta ezt a sebességet? A Phobos 6 ezer kilóméterre van a marstól. A Mars 24 óra 37 perc alatt fordul meg a tengelye körül, a Phobos7 óra 39 perc alatt kerüli meg a marsot. Mint ismeretes, a mi naprendszerünkben van egy kialakult rend, a központi csíllag körül, és annak vonzásában. Ez a rend a forgás irányra, és a sebességre vonatkozik. Ezek az adatok nagyon közel vannak egymáshoz itt a naprendszeren belül. Ezért ilogikus hogy egy égitest a többiekkel ellentétes irányban forog, és jelentősen gyorsabban. És gond van a sűrűségével is, a Mars anyaga 3,94 gramm/ köbcentiméter, a Phoboson ez csak 2 gramm/ köbcentiméter. Ennek alapján, valahonnan kívűlről származik. Az is érdekes, hogy mindkét hold pont a Mars egyenlítője fölött kering. A sulyából arra következtettek, hogy belül üres. Lehetett egy kisbolygó, és a belsejét ki vájták, és így állították pályára, vagy teljes egészében mesterségesen előállított hold. Ezek az adatok már régen rendelkezésre álltak, de a körülmények nem voltak meg a kutatáshoz. Most, hogy előtérbe kerűlt a gép naprendszeren kívűli eredetének a lehetősége, fokozott figyelem fordult a Mars, és a holdjai felé. A gép közben kialakította a bázisát a marson. Itt csak a homokviharok ellen kellett védekeznie, tehát így alakította ki a bázist. A kis robotok szorgalmasan dolgoztak, már nagyon sok utód létezett, bányásztak, és sokszorozódtak. A módosító program már elkezdte a kis űrhajók gyártását, mellyek majd a holdakra fognak le szállni. A központi agy, valamiért a Phobost választotta elsőnek. Mintha valami régi emlék jönne elő, időröl időre. Ez egy mesterséges agynál elképzelhetetlen. De az eredeti programból maradhatott valami, ami a marsra, és a holdakra irányította a figyelmét. Most hogy már a marson volt, egyre erősebb volt az érzés, hogy valami dolga van a Mars holdjain. A földön, az elnök megtárgyalta az előterjesztett jelentést, és kérelmet, a hadsereggel, és a nemzetközi szakértőkkel. Arra jutottak, hogy engedélyezni kell a marsra utazást. De bizonyos feltételek mellett, mert nem lenne jó, ha a gép észrevenné őket. Nem tudni mit akar ott, lehet hogy felveszi a kapcsolatot az igazi tervezőivel. Az idegenekkel való találkozásra nem voltak még felkészülve. Pedig minden bizonnyal ez várt rájuk. A mérnökcsapat, mikor megkapta az engedélyt, elkezdték az űrhajó építését. A tervek már az engedélyezés előtt elkészültek, bíztak benne hogy repülni fognak. A hajó nem jelentett gondot, a személyzet sem, volt elég önként jelentkező. A legtöbb fejtörést az okozta. hogy nem tudták mi vár rájuk. Az űrhajó legénységét ki kell képezni, de ahoz egy tervnek, egy elképzelésnek kellett volna lenni. De senkinek nem volt fogalma arról, mi vár rájuk a marson. A mérnökcsapat összeült tanácskozni. Abból indultak ki, hogy a marson, vagy valamelyik holdján egy idegen támaszpont van. Mert ha tartják magukat ahoz, hogy Culingot idegenek befolyásolták, akkor itt kell lenni a bázisnak. Bizonyíték a holdon talált hajó roncs. Amikor átvizsgálták, azt feltételezték, hogy csak egy aránylag közeli égitestről jöhetett, ezt a mérete alapján, és a sérülések hiánya miatt gondolták. Ha egy űrhajó nagyon mssziről érkezik, legalább mikrobecsapódásokkal van borítva. A marson kívül nem volt más égitest ahonnan jöhetett volna. Persze, ezt csak a jelenlegi tudásuk alapján állították. A roncson nem találtak hajtóműre hasonlító berendezést, de igazából fogalmuk sem volt róla hogy mi, és hogyan hajtja a szerkezetet. Tehát arra kell öszpontosítani, hogy az idegenek ott vannak, és sokkal fejlettebbek mint a főldiek. Ezért a legénységet arra kell ki képezni, hogy hogy hogyan lehet kapcsolatot ki építeni egy idegen fajjal. Ez nagyon nehéz dolog. Még soha nem volt rá példa. Úgy képzelték el, hogy amikor már megközelítik a marsot, rádió jeleket küldenek azon a hullámhosszon, amellyet a gép itt a földön használt. Azt tudták hogy ismeri az emberi nyelvet. Addig köröznek a Mars körül, amig választ nem kapnak. Ha semmi nem történik, akkor egy leszálló egység megy a marsra kutatni. Ha válasz érkezik, és ebben bíztak, akkor már a kialakult helyzethez alkalmazkodnak. Három lehetséges változat volt. Vagy barátságosak, vagy ellenségesek, vagy már nincsenek itt, és a gép csak a programja miatt jött a marsra. Ha a harmadik változat az igaz, akkor már nagyon sok kis robot van a marson, és már nincs mit tenni. Ha barátságosak, és bíztak benne hogy azok, akkor nem lesz gond, kiderítik hogy mit akarnak, miért vették fel a kapcsolatot Culingal. Ha Culing nem változtat a programozáson, akkor már tudnák hogy mire kellett a kis robot. De ez már a múlt. De ha ellenségesek, bár ezt nem tartották valószinűnek, akkor baj van. Csak remélték hogy nem. Ezt arra alapozták, hogyha támadni akartak volna, már régen le igázták volna a földet. De nem, ők csak kapcsolatot kerestek, de azt nagyon furcsán. De hát egy idegen faj gondolkodás módját nagyon nehéz megérteni. Tehát a sorrend, rádióadás, válasz esetén meg lehet kezdeni a tárgyalást. Ha nem jön válasz, leszállás a marsra, és kutatás. Azt javasolták a kiképző bázisnak, hogy ezen irányelvek alapján képezzék ki a legénységet. A kiképzés és az űrhajó építése elindúlt. A Föld élte mindennapjait, háború nélkül, annyi pénz jutott mindenre hogy szinte sok volt. Minden átalakult, a ruházatban nem használtak többé szintetikus anyagokat, csak természetest. Az építőipar, nem építettek hatalmas városokat, inkább kis települések jöttek létre a hegyek között, vagy folyók mellett. Az emberek is tudatosabbak lettek, maguktól rájöttek hogy nincs értelme a végtelen szapordásnak. Maximum három gyerek született családonként, és ahogy csökkent a lakosság, hatalmas területeket adtak vissza a természetnek. Sokkal élhetőbb lett a föld.  Telt-múlt az idő, az űrhajó elkészült, az utasai is felkészültek, amire csak emberi számítás szerint fel lehetett készülni. A Mars utazás, már nem évekig tartott mint a kezdeti időkben, az uj technológiák miatt csak nyolc hónap volt az út. A legénység, fele arányban férfi, és nő volt, ez látszott célszerünek, a többhónapos út, és a marson várhatóan eltőltőtt idő miatt. Elérkezett az indulás ideje, az utolsó eligazításon, még megkérték őket, hogy ha lehetséges emberhez méltóan járjanak el, innentől kezdve magukra maradnak, csak magukra számíthatnak. Amire lehetett arra megtanították őket, a többi már a körülményektől fűgg. Az űrhajó lassan, méltóságteljesen emelkedett fel a földről. Pár percen belül elhagyta a főld légkörét. Mikor ki ért az űrbe, fokozódó sebességgel fordult a Mars irányába. Előreláthatólag nyolc hónapig tart az út, ha nem jön közbe semmi. Ha minden jól megy ekkor állhatnak Mars körüli pályára. A marson a gép elkészítette a kutató hajókat, és elindította őket, az egyiket a Phobosra, a másikat a Deimosra. Hamar oda értek, és a gép által betáplált rádióadást adták le. A Phobos válaszolt, koordinátákat küldött a hajónak, a hajó oda repült, és a Hold meg nyílt egy részen, és valami behúzta a rakétát. Valószinűleg elektromágnes. Furcsa lények vették gondjaikba a hajót, az agyat keresték benne, de csak egy kezdetleges volt be építve, annyit tudott csak hogy oda repüljön. De ez is elég volt ahoz, hogy a nagy géppel komunikálni lehessen. A lények pár perc alatt mindent megtudtak. Mikor megtudták hogy Culing módositott a programon, azonnal viszaállították, de a müködését felfüggesztették. Ez azért történt, mert a földi űrhajó olyan közel került a marshoz, hogy hívni tudta rádión. Az átprogramozott gép is átment a Phobosra, és a földi hajó hívására már az idegen lények feleltek. A formájuk nagyon furcsa volt, a szemük zöld, mint a fű, a hajuk szine, mint a lenyugvó nap, a bőrük halvány kék. A testalkatuk volt a legfeltünőbb, két méter feletti volt a magasságuk, de hasonlítottak az emberekre. A kezük volt a legfurcsább, hat ujjuk volt, a bal kezükön finom, szinte női ujjak, a jobb kezükön az ujjak inkább szerszámokra hasonlítottak. A lábuk, a méretüktől eltekintve, olyan volt mint az embereké. A gép agyából letöltöttek mindent, így az emberi beszédet is, így hát földi nyelven válszoltak a rádió hívásra. A földiek nem nagyon lepődtek meg , ezt várták, így hát röviden elmondták érkezésük okát, hogy keresnek egy gépet, és meg szeretnék tudni honnan jött, és minek. Az idegen lények meghívtak egy küldöttséget tárgyalásra. A földiek kiválasztottak három főt, és egy leszállóegységgel elindultak a Phobos felé. Előzőleg a hajó parancsnoka igéretet kért az idegenektől, hogy a három földi embernek nem esik bántódása, bárhogy is alakul a tárgyalás. A földi hajó sem tesz semmit, csak tárgyalni akarnak, és a kapcsolat felvétel a céljuk. Az idegenek ezt meg is igérték, és a komp, a megadott helyre repült. Itt ismét kinyílt a Hold, és be szippantotta a kompot. A három űrhajós kiszállt, és őszinte bámulattal nézte a vendéglátókat. A vendéglátók közölték vegyék le az űrruhákat, itt a földihez nagyon hasonló a levegő öszetétele, és a légnyomás is. Az űrhajó folyamatosan tájékoztatta a földet, a történésekről, a földi parancsnokság ovatosságra intette őket, és sok sikert kívánt. A három űrhajós csak ámúlt, és bámúlt, azt elképzelni sem tudták, hogy egy hold belsejében vannak. A házigazdák egy terembe vezették őket, de sem asztal sem székek nem voltak, csak nagy szines golyók. Rá ültek a golyókra, azok kényelmes fotelokká alakultak át, és követték a test mozgását, mindig optimális volt a támasztás. Az egyik házigazda, talán kicsit idősebbnek látszott a többieknél, vitte a szót. Először is üdvözölte a földlakókat, majd elkezdte a gép történetét elmondani. Ők egy másik csíllagrendszer lakói, és már nagyon régen léteznek. Valamikor az ő bolygójukon is voltak háborúk, és tönkre is tették a bolygójukat. A túlélők elmenekültek egy másik bolygóra, és uj életet kezdtek. A háborúval örökre végeztek, és virágzó társadalmat építettek ki. Mikor már minden jól működött, elhatározták hogy keresnek lakott bolygókat, és megpróbálják őket is a béke útjára terelni, ha szükség van rá.  Több lakott bolygót találtak, volt ahol hozzájuk hasonló társdalmat találtak, de volt sok, ahol hatalmas háborúk dúltak. A kis robotok erre lettek ki fejlesztve, irányítani lehetett őket, milyen és mennyi fémet pusztíthatnak el. Ílyen formán a háborúknak vége kellet hogy legyen, nem voltak fegyverek, a többit a nép elvégezte. Így jutottak el ebbe a naprendszerbe, és találták meg a földet. Közben felfedezték a Mars körül a két holdat, és csodálkozva látták, hogy az egyik Hold, tulajdonképpen egy űrhajó. Már nem működött amikor megtalálták, és lakatlan is volt. Rögtön bázist építettek ki rajta a föld tanulmányozása céljából, a hajójukat pedig tovább küldték felfedező útjára. A Föld tanulmányozása során látták hogy sok helyen zajlik háború. Eldöntötték, hogy megpróbálják a földet megváltoztatni. Volt köztük egy olyan lény, amely megszólalásig hasonlított a földi emberekre. Egy távoli galaxis lakója volt, és velük akart tartani. Így hát őt teleportálták a földre, avval a feladattal, hogy találjon egy olyan embert, akinek lehet beleszólása az eseményekbe. A lény rátalált Culingra, és hipnózis útján átadta azt a tudást, ami a robotok megépítéséhez kellett. A lény nem végzett tökéletes munkát, nem mérte fel Culing képességeit, és így nem került teljesen a hatalmába. Ezért tudott a hipnózis ellenére saját akarat szerint cselekedni. Az idegenek mire megtudták mi történt, már késő volt. A kis gépeknek eredetileg az lett volna a feladatuk, hogy irányított módon, le szereljék a hadseregeket. Ez ember áldozat nélkül zajlott volna le. De Culing áthúzta a terveiket, és a maga hasznára akarta a kis gépeket felhasználni. Ezt állapították meg a földi tudósok is. És a lények miért nem fedték fel magukat? Azért mert nyilt beavatkozást nem akartak, és a gép viselkedése nem jelentett veszélyt az emberiségnek. Valami halvány információ benne maradt az elektronikus agyban, amely arra késztette hogy a marsra, illetve a holdjára jusson. A másik ok, hogy a földön be indultak azok a változások, amellyeket ők akartak előidézni. Itt szerencsére nem kellett bevatkozni, hogy ez a bolygó elinduljon a béke és a fejlődés útján. Végül is Culingnak köszönhető, hogy ilyen végkifejlete lett a dolognak. Az idegen lények már üzentek, hogy jöjjön értük egy hajó, itt nincs többé keresnivalójuk.

VÉGE.